Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben azt szorgalmazza, hogy az európai uniós tagországok repülőgépei és repülőterei nagyobb arányban használjanak fenntartható üzemanyagokat a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése és Európa 2050-re tervezett klímasemlegessé válása érdekében.
Stratégiai célkitűzés az OTP Banknál, hogy zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére 1500 milliárd forintra növekedjen. A banknak nem célja, hogy ezt mind kötvénnyel finanszírozza, részben azonban igen: a jövő héten 5,5%-os hozam mellett eurós zöldkötvényeket fog kibocsátani, ami a régió egyik első, bank által kibocsátott zöldkötvénye lehet. Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetői igazgatóját kérdeztük a fenntartható finanszírozási megoldás részleteiről.
Az autóipar mára kétségtelenül a magyar gazdaság gerincoszlopává vált, s hazánk az elmúlt időszakban nem pusztán tartani tudta a tempót, hanem a globális járműipari forradalom egyik éllovasává lépett elő - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.
Ausztria panaszt emel az Európai Bíróságnál az Európai Parlament szerdai döntése miatt, amellyel az uniós képviselőtestület plénuma az Európai Bizottság előterjesztésére a nukleáris- és földgázenergiát "zöld és fenntartható" átmeneti energiaforrásnak minősítette - jelentette be az osztrák környezetvédelmi, energiaügyi és innovációs miniszter.
Olaszország szükségállapotot hirdetett ki öt, a Pó-folyót övező északi régióban az elmúlt 70 év legsúlyosabb szárazsága miatt – számol be a hírről a BBC.
A súlyos áradások miatt Ausztráliában kedden természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították Új-Dél-Wales államot a kontinensnyi méretű ország keleti partvidékén.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Egy új tanulmány megerősítette, hogy az elektromos hajtás a legjobb választás a dízelüzemű járművek helyettesítésére. A váltás csökkentené a légszennyezést okozó károsanyag-kibocsátást, amivel az EU országai évente több mint 9 milliárd eurónyi egészségügyi kiadást spórolnak meg.
A megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, prompt módon, felkészülési időt nem hagyva valósították meg.
Az MVM Csoport növeli a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólióját: megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. egy 28,8 megawatt beépített teljesítményű fotovoltaikus kiserőművet - napelemparkot - épít Debrecenben - jelentették be a város és a cég vezetői csütörtökön, miután a helyi repülőtér melletti déli ipari övezetben elhelyezték a beruházás alapkövét.
Kiadta a K&H a fenntarthatósági indexét, a mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell ezzel a területtel, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. A számok magukért beszélnek: van még hova fejlődnie az üzleti szférának.
A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter az Inforádió Aréna című műsorában szerdán. Beszélt a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-meghosszabbításáról is.
Értesüléseink szerint egy ma még csak tervezet formájában létező új szabályozás szerint a jövőben csak abban az esetben csatlakozhatnának a háztartási méretkategóriánál nagyobb új naperőművek a hazai villamosenergia-hálózathoz, ha az egyéb feltételeken túl egy, a kapacitásuk 30 százalékának megfelelő teljesítményű, nem időjárásfüggő szabályozási kapacitást is létesítenek. Ez a kötelezettség a szándékok szerint állítólag az egyedi eljárás keretében korábban benyújtott igényekre is vonatkozna.
Tíz Pest megyei településen átmeneti vízhiányra figyelmeztet a szolgáltató, az érintett önkormányzatok már be is jelentették, hogyan reagálnak a rendkívüli helyzetre.
Eredményesen zárultak a brüsszeli tárgyalások, az uniós tagországok környezetvédelmi miniszterei megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülését követően elmondta, hogy a tagállami körben elfogadott jogszabálycsomag megfelel Magyarország érdekeinek, a bekerült garanciális elemek hosszú távon is biztosítják a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését és a hazai ipar versenyképességét.
A Föld lakosságának csaknem egynegyedét fenyegeti súlyos árvíz, főleg a szegény országokban - állítja egy kutatás, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg kedden.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei több mint 16 órán át tartó tárgyalás után megegyeztek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabály-javaslatokról – számolt be szerda reggel a Deutsche Welle. Kiemelték, ez egyben azt is jelenti, hogy 2035-től kezdve kizárólag olyan új járműveket értékesíthetnek az EU-ban, amelyek nulla szén-dioxid-kibocsátásúak.